1956 az áldozatoké! – (Avagy miért aggályos Zelenszkij meghívása.)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója a magyar nemzeti emlékezet egyik legérzékenyebb napja. Azokra emlékezünk, akik életüket adták a szabadságért, fegyvert fogtak a szovjet megszállók ellen, majd börtönt, megtorlást vagy száműzetést szenvedtek el. Egy ilyen megemlékezés rendjét elsősorban az áldozatok és a túlélők iránti tiszteletnek kell meghatároznia. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívása ezért történelmi és... Bővebben →

Csendes országvesztés – avagy az önrendelkezés, a nemzeti identitás és a magyar állam védelmében

Ki kell mondani, hogy aki támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez vagy az Európai Egyesült Államok megteremtésének programját, az tevékenyen hozzájárul a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás felszámolásához, és ezzel a nemzet megmaradását gyengíti. A jelenlegi hazai politikai folyamatokban pedig olyan törekvést látok, amely ennek az önállóságnak a megszüntetését szolgálja, és a politikai megleckéztetésen túl a... Bővebben →

1849. október 6. – Arad

Október 6-án minden évben felidézzük az aradi tizenhárom nevét. Okkal és joggal tesszük. De kevesebbet beszélünk róla, hogy ők nem a szabadságharc leverését követő megtorlás egyedüli áldozatai voltak, sőt még Aradon sem csak tizenhárom honvédtisztet végeztek ki. A Magyar Nemzeti Levéltár hagyományos besorolása szerint az aradi tizenhárom között négy magyar, négy német, két örmény, egy... Bővebben →

Osztie kontra Magyar

Nem leszek népszerű. De elhatárolódom az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye minden olyan vezetőjétő akik a "behódoló nyilatkozatot" közzétették. És elhatárolódok minden "békepaptól" is egyben. Talán egyszer az egyház is megtisztul a korrupt és bizonyos érdekkörök kiszolgálásából hasznot váró, helyezkedő vezetésétől. „Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle... Bővebben →

Az én Terror Házam

Az elmúlt napok Terror Háza-vitájában újra előkerült egy régi érv, mely szerint a nyilas uralomról két terem szól, a kommunista diktatúráról pedig húsznál is több - tehát a kiállítás már az arányaival torzít. Eörsi László most ezt emelte ki, Ungváry Krisztián pedig bő két évtizede következetesen azt kifogásolja, hogy a múzeum a magyar felelősséget elkeni,... Bővebben →

„Egy lángot adok, ápold, add tovább.”

(136 éve született Reményik Sándor) Reményik Sándor versei régóta kedvenceim közé tartoznak. Ha azt kellene megmondanom, mikortól, nem tudnék felelni. Talán egy felkérés kapcsán kellett az Eredj ha tudsz címűt elmondanom. Felkészüléskor megfogott, és nem eresztett. Ott maradt bennem mélyen. Aztán jött a többi. Az ember egy idő után már nem azért veszi elő a... Bővebben →

Az én Mohácsom

„Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most, S égve honért bizton nézzen előre szemünk.” Kevés történelmi esemény égett úgy bele a történelmi emlékezetbe, mint ahogy Mohácsé. Már régen nem csupán egy helyet és egy 1526. augusztus 29-én lezajlott csatát jelent. Benne van vereség, országvesztés, balsors, széthúzás, elmulasztott lehetőség, olykor még valamiféle... Bővebben →

Nem ezer éve kezdődött – Az én augusztus 20-ám

„Ezer éve együtt Európában.” Szépen hangzó, ünnepi mondat. Csak éppen több történelmi korszakot gyúr egybe, és mai fogalmainkat vetíti vissza egy olyan világra, amely egészen másként működött. A közismert történet szerint ezer évvel ezelőtt itt élt egy keletről érkezett, pogány nép, majd Szent István választott Kelet és Nyugat között, felvette a kereszténységet, megalapította a magyar... Bővebben →

Kérdéseim Baka Andráshoz

„Baka Andrásnak sikerült legitimmé tenni saját korábbi kirúgását egy ideiglenes, B-kategóriás elnökségért.” (Morvay Péter) Tisztelt Baka András! Ezzel a mondattal, bevallom, nemigen akarnék vitatkozni. De hadd kérdezzem meg Öntől: nem lehet-e, hogy abban, ahogyan most saját politikai és közjogi visszatérésére tekint, ott munkál az a sérelem is, amelyet korábbi eltávolítása okozott Önnek? Nem tekinti-e a... Bővebben →

Vissza kellett volna állítani az ezeréves magyar alkotmányt?

Biztosan kevesen emlékeznek már erre a felszólalásra, és talán még kevesebben nézik végig ezt a 13 percet, hiszen mai rohanó világunkban ennyi időt kevesen szánnak hasonló témákra. Rozgonyi Ernő felszólalása az Alaptörvény általános vitájában, 2011. március 22-én hangzott el. Véleményem szerint a beszéd egyik legerősebb gondolata az, hogy az alkotmány nem pusztán egy parlamenti többség... Bővebben →

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑