(136 éve született Reményik Sándor) Reményik Sándor versei régóta kedvenceim közé tartoznak. Ha azt kellene megmondanom, mikortól, nem tudnék felelni. Talán egy felkérés kapcsán kellett az Eredj ha tudsz címűt elmondanom. Felkészüléskor megfogott, és nem eresztett. Ott maradt bennem mélyen. Aztán jött a többi. Az ember egy idő után már nem azért veszi elő a... Bővebben →
„Él magyar, áll Buda még! a mult csak példa legyen most, S égve honért bizton nézzen előre szemünk.” Kevés történelmi esemény égett úgy bele a történelmi emlékezetbe, mint ahogy Mohácsé. Már régen nem csupán egy helyet és egy 1526. augusztus 29-én lezajlott csatát jelent. Benne van vereség, országvesztés, balsors, széthúzás, elmulasztott lehetőség, olykor még valamiféle... Bővebben →
„Ezer éve együtt Európában.” Szépen hangzó, ünnepi mondat. Csak éppen több történelmi korszakot gyúr egybe, és mai fogalmainkat vetíti vissza egy olyan világra, amely egészen másként működött. A közismert történet szerint ezer évvel ezelőtt itt élt egy keletről érkezett, pogány nép, majd Szent István választott Kelet és Nyugat között, felvette a kereszténységet, megalapította a magyar... Bővebben →
„Baka Andrásnak sikerült legitimmé tenni saját korábbi kirúgását egy ideiglenes, B-kategóriás elnökségért.” (Morvay Péter) Tisztelt Baka András! Ezzel a mondattal, bevallom, nemigen akarnék vitatkozni. De hadd kérdezzem meg Öntől: nem lehet-e, hogy abban, ahogyan most saját politikai és közjogi visszatérésére tekint, ott munkál az a sérelem is, amelyet korábbi eltávolítása okozott Önnek? Nem tekinti-e a... Bővebben →
Biztosan kevesen emlékeznek már erre a felszólalásra, és talán még kevesebben nézik végig ezt a 13 percet, hiszen mai rohanó világunkban ennyi időt kevesen szánnak hasonló témákra. Rozgonyi Ernő felszólalása az Alaptörvény általános vitájában, 2011. március 22-én hangzott el. Véleményem szerint a beszéd egyik legerősebb gondolata az, hogy az alkotmány nem pusztán egy parlamenti többség... Bővebben →
Az 'én Kapolcsomnak’ nincs pontos évszáma. Inkább hangulata, illata van. És emlékei. Poros utak, nyitott kapuk, fűben üldögélő emberek, félig összegyűrt programfüzetek, egy templom hűvöse és egy pajta félhomálya tartozik hozzá. Meg az az érzés, hogy az ember egyszer nem megérkezett valahová, hanem egyszerűen csak benne találta magát valamiben.Az „'én Kapolcsom'” valahol a kétezres években... Bővebben →
Most mikor a progresszív liberális erők újult erővel támadják hazánkat; mikor folyamatos provokációként tolják arcunkba – egyes kisebbségeket folyamatosan felhasználva- azon eszméket, melyek bár történelmünk folyamán jelen voltak, de megerősödni a többségi társadalom értékrendje miatt nem tudtak. Most, mikor a normalitást naponta kigúnyolják, mikor városában, Nagyváradon katolikus papra törik rá a falat...Mikor nyughelyén egy új,... Bővebben →
A napokban, jártamban-keltemben feltűnt, milyen sok utca, tér viseli Dózsa György nevét. Ez önmagában persze nem baj, hiszen a történelmi emlékezet természetes része, hogy neveket őriz meg. Mégis elgondolkodtató, hogy Magyarországon jelenleg 1481 közterület viseli Dózsa György nevét, amivel az 1514-es parasztháború vezére a leggyakoribb hazai utcanevek listájának élén áll. Folyamatosan az motoszkál bennem, hogy... Bővebben →
Máig hidegrázás kerülget, mikor a politikusokat 1956/1989 kapcsán beszélni hallom. Nem volt ez másként ma Magyar Péter beszéde alatt sem. Nekem június 16-ika, sosem lesz a megbékélés napja! Gyermekként belém égtek a televízióban sugárzott képsorok. Emlékszem nagyapám rezzenéstelen arcára, ahogy az újratemetést nézte. Csak egyszer-egyszer ült ki rá érzelem. Például mikor Vásárhelyi mondta el beszédét.... Bővebben →
Ha már Könyvhét. Ott-tartózkodásom idején szerencsére nem futottam össze sem Tarr Zoltánnal, sem Lannert Judittal, sem Bódis Krisztával. Kérdéseim ugyan lettek volna bőven, ám válaszokat aligha kaptam volna. A „szerencsére” szót nem véletlenül használom: Tarr Zoltán helyszínen elmondott beszéde ugyanis meglehetősen pontosan előrevetíti, mi várhat a magyar kultúrára most, hogy az általa képviselt gondolkodás ismét... Bővebben →
, Anders Noren fejlesztésében.
Szubjektív vélemény 