Már csak egy nap és – ne legyen igazam- indulhat a félinformációkon alapuló virtuális lincselés; a facebook billentyűzet esztelen püfölése.Holnaptól néhány kattintás is elég lehet ahhoz, hogy valakiről elterjedjen: besúgó volt. Ahhoz már több kell, hogy megtudjuk, mit tett valójában, ha tett valamit egyáltalán. A nyilvánosságra kerülő kartonok között meghiúsult beszervezések dokumentumai is szerepelhetnek, és a nyilvántartásba vétel önmagában nem árulja el, ki miről jelentett vagy kinek ártott. A részletesebb dossziék fokozatosan válnak hozzáférhetővé, a tényleges tevékenység és következményei pedig sok esetben csak további kutatással tisztázhatók.
A saját megfigyelésünkről eddig is kérhettünk iratokat, most viszont személyes érintettség nélkül is rákereshetünk mások adataira. Ez új kutatásokat indíthat el, és olyan családi történetek megértését is segítheti, amelyekről évtizedekig hallgattak. A hiányos iratanyag miatt azonban nem egyformán lesz látható mindenki, akinek szerepe volt az állambiztonság működésében. Egy kiragadott név vagy képernyőkép pedig könnyen messzebbre juthat, mint a későbbi pontosítás vagy cáfolat.
A felelősség feltárásához az érintett tényleges magatartását, beszervezésének körülményeit és az őt foglalkoztató tisztek tevékenységét egyaránt vizsgálni kell. Érdemes ezért előbb végiggondolni, mit bizonyít a megtalált irat, mielőtt a találatot bepüföljük majd a facebookra. De nézzük sorjában, hogy megérthessük pontosan miről is szól ez az egész.
Tegyük fel, hogy Juliska néni az új adatbázisban rákeres a szomszédjára. Talál egy nevet, a születési adatok is egyeznek. A kartonon fedőnév és beszervezési dátum szerepel. Már nyúlna a telefonért, hogy elmondja a családnak: a szomszéd besúgó volt. Arról azonban még semmit sem olvasott, hogy az illető ténylegesen mit csinált. Ez a képzeletbeli helyzet jól mutatja, milyen messze juthat egymástól a megtalált adat és a belőle levont következtetés.
A november 4-re meghirdetett közzététellel sokkal könnyebb lesz hozzáférni az egykori állambiztonság meghatározott nyilvántartásaihoz. A levéltár bejelentése szerint a Nyitottaktak.hu oldalon regisztráció nélkül, ingyenesen lehet majd keresni és iratokat letölteni. Elsőként a 6-os kartonok, a beszervezési dossziék nyilvántartására szolgáló B-naplók és a mágnesszalagokon fennmaradt H jelű hálózati adattár nem minősített adatai válnak elérhetővé. Az induló állományhoz tartozó részletesebb beszervezési, vagyis B-dossziék közzétételének határideje 2027. február 25.; a később beérkező anyagokkal folyamatosan bővülhet a gyűjtemény. A levéltár ötven-hatvanezer név megjelenésével számol. A bejelentés jelentős változást ígér a hozzáférésben, de a nyilvánosságra kerülő nevek nem alkotják az egykori hálózat teljes névsorát.
A kartonokról személyes adatok, fedőnevek, beszervezési időpontok, foglalkoztató szervek és tartótisztek neve ismerhető meg, amennyiben rögzítették őket. A naplókból kiderülhet, milyen számon tartották nyilván a dossziét, és mi történt vele. Ezek eredetileg az állambiztonsági ügyintézést segítő iratok voltak, ahogyan azt az ÁBTL magyarázó videója is bemutatja. Egy ember életútjának megismeréséhez azonban további forrásokra van szükség. Az eredeti dokumentum bizonyító ereje attól függ, pontosan milyen állítást akarunk vele alátámasztani.
Juliska néni már korábban is kikérhette a róla gyűjtött adatokat. Megfigyeltként megismerhette a róla jelentő hálózati személy és a vele foglalkozó hivatásos alkalmazott azonosító adatait is, ha ezt a fennmaradt, hozzáférhető iratok lehetővé tették. Meghatározott korlátok között az így megismert adatokat nyilvánosságra is hozhatta. Ezt a 2003-as törvény biztosította. A mostani közzététel újdonsága, hogy személyes érintettség nélkül, külön kérelem benyújtása nélkül is lehet majd név szerint keresni a kijelölt nyilvántartásokban. A saját múlt megismerésének korábban is létező joga mellé szélesebb, közvetlen internetes hozzáférés társul.
De ennek is lesznek határai. A törvény nem írja elő az összes ügynökjelentést tartalmazó munkadosszié vagy minden megfigyelési ügyirat internetes közzétételét. A B-dossziék nyilvános változatában védeni kell a megfigyeltek és harmadik személyek adatait, továbbá bizonyos érzékeny személyes információkat. Egyes adatok minősítése meghatározott nemzetbiztonsági és más törvényi indokokkal fennmaradhat. A jogszabály szerinti hozzáférhetőség, a levéltári kutathatóság és a szabad internetes elérés ezért továbbra is különböző köröket jelent. Az új törvény alapján a nyilvános keresőben kapott találat nem feltétlenül mutatja meg mindazt, ami az adott személyről más eljárásban megismerhető.
Térjünk vissza a képzeletbeli szomszédhoz. Ha a karton szerint a nyilvántartásba vétel és a kizárás között két hét telt el, és munkadossziét sem iktattak, máris más kérdések merülnek fel, mint egy sokéves kapcsolatnál. Elképzelhető, hogy a később megismerhető iratok az együttműködés visszautasítását rögzítik. Ugyanilyen névtalálat mögött azonban hosszú éveken át adott jelentések, feladatok, juttatások és konkrét intézkedések dokumentációja is állhat. Juliska néni az első keresés végén ezek közül még egyik történetet sem ismeri. A név és a fedőnév egyezése önmagában nem válaszolja meg, hogy a szomszéd jelentett-e róla, vagy kiről jelentett, mit közölt, és lett-e abból bárkinek hátránya.
A meghiúsult beszervezések személyeiről is készülhetett 6-os karton. Ungváry Krisztián egy közelmúltbeli videójában éppen ezért pontosította saját korábbi állítását: olyan eseteket ismer, amelyekben a karton megléte ellenére szerinte még minimális együttműködés sem történt. Beszervezési dossziéval dokumentált, általa fiktívnek ítélt kapcsolatot is bemutatott. Szerinte a hamisításnak is lehetnek felismerhető nyomai, és az iratok szakszerű összevetésével sok esetben megbízhatóan tisztázható a történet. Ungváry elemzése a tisztek saját érdekeire is kitért: a belső jelentésekben a teljesítmény szépítése, az előmenetel vagy bizonyos kiadások elszámolása is szerepet kaphatott.
Ráadásul még a jelentések eredetét is érdemes vizsgálni. A szóbeli beszámolót gyakran a tartótiszt foglalta írásba; ettől a dokumentum még lehet hiteles beszámoló az elhangzottakról. Ungváry azonban olyan kutatásokra is hivatkozik, amelyek szerint egyes, ügynökjelentésként kezelt szövegeket más, nyilvános forrásokból állíthattak össze. A szerző, a közvetítő és az iratban szereplő információ eredete nem mindig azonos. Több kötetnyi anyag pedig önmagában sem a jelentések érdemi értékét, sem az okozott kárt nem mutatja meg. Külön vizsgálandó, milyen nyomással vették rá az embert az együttműködésre, és az is, hogy később mit tett. A felelősség megállapításához a szövegek tartalmát, felhasználását és következményeit is fel kell tárni.
A hiányzó dossziék miatt sem kell ugyanakkor minden kutatást feladni. Lehet egy jó irány ebben például az alábbi is: meg kell nézni a foglalkoztató szervezeti egység éves beszámolóit, jelentéseit és a kapcsolódó ügyiratokat. Más intézményeknél keletkezett dokumentumokban is maradhattak nyomok. Egy jelentés tartalma vagy felhasználása másutt fennmaradhatott akkor is, ha a személy munkadossziéja elveszett. Ehhez már ismerni kell a szervezet működését, a fedőneveket, az időrendet és a nyilvántartási számok közötti kapcsolatokat. A kutatás módszere sem mindegy ugyanakkor, és simán előfordulhat, hogy nem lesz kész válasz pusztán egy névkereséstől.
Mikrofilmmásolatok is segíthetnek a feltárásban. A levéltár jelentős mennyiségű ilyen anyagot őriz, köztük vizsgálati és operatív dossziék másolatait. Ezek egy része megőrizheti az elveszett papírok tartalmát. A hivatalos állományjegyzék ugyanakkor nem egy minden hiányt megszüntető, teljes másolatgyűjteményt ír le. Mindig azt kell tisztázni, mely iratról készült felvétel, az fennmaradt-e, és milyen kapcsolatban áll a többi dokumentummal.
Az iratanyag hiányossága a nyilvános megítélést is torzíthatja. Akiről maradt karton, könnyen megtalálhatóvá válhat; másnak a múltja azért maradhat kevésbé látható, mert más nyilvántartásban szerepelt, vagy hiányoznak az iratai. A H-adattárat működése során módosították és törlésekkel változtatták, egyes hálózati körök nyilvántartása pedig eleve nem volt a része. Az ÁBTL összefoglalója hangsúlyozza, hogy teljes hálózati névsorként nem használható. A találat hiánya nem jelent felmentést, ahogyan az iratok hiányából az együttműködés teljes története sem olvasható ki. Ráadásul selejtezés már a rendszer működése alatt is folyt; minden hiányt nem lehet egyetlen későbbi iratmegsemmisítésnek tulajdonítani.
A könnyű kereshetőség legnagyobb veszélye szerintem a gyors megbélyegzés. És valljuk be, ebben igencsak erős a magyar társadalom. Egy továbbküldött képernyőképről lemaradhat a kizárás oka, a kutató fenntartása vagy az azonosítást kétségessé tevő adat. A példánál maradva tehát Juliska néni családja és a szomszédsága már kész történetet hallhat, mire valaki talán elolvassa majd a teljes iratot. Elhunyt ember nem tud válaszolni, a gyerekei és unokái pedig személyes felelősség nélkül is viselhetik a következményeket. A kitakart áldozatokra szűkebb környezetük az élethelyzet leírásából ráismerhet. Ezek valós kockázatok, amelyek mértékéről azonban a közzététel előtt nem lehet biztos jóslatot mondani, de ismerve a hazai közállapotokat lehetnek megérzéseink.
Meg kell viszont említeni, hogy korrekciós lehetőség is van. Az érintett kiegészítő nyilatkozatát az eredeti irat mellett közzé kell tenni. Ez fontos garanciát jelenthet, de a már továbbosztott képekhez nem csatolja automatikusan az utólagos magyarázatot. A levéltári dokumentum hitelessége sem jelenti azt, hogy minden benne leírt állítás igaz, és erről kevesen beszélnek őszintén. A közzétevőnek, az újságírónak és az olvasónak is meg kell különböztetnie, mit rögzített az állambiztonság, és mit sikerült ebből más forrásokkal ellenőrizni. De ugye ehhez elengedhetetlen a kutatás, forráselemzés stb.
A veszélyek mellett a nyilvánosság hasznát is érdemes komolyan venni. Családok kaphatnak „kedvet” a kutatáshoz, korábban elszigetelten kezelt adatok kapcsolódhatnak össze, és az együttműködés mellett az ellenállás, a visszautasítás, a kapcsolat megszakításának történetei is megismerhetők. Sok történész köztük pl. Ungváry Krisztián sem számít „nagy társadalmi drámára”. Az igazán őszinte rendezése majd akkor fog megtörténni ennek a történetnek amikor a történeti feltárás az iratokat létrehozó tisztekre, az irányítókra és az intézményi gyakorlatra is kiterjed majd. Az egyes nevek önmagukban a rendszer működését nem magyarázzák meg.
A későbbi bővítés értékét ezért a nevek számán túl az is megmutatja majd, mennyire lehet eljutni a kartontól a kapcsolódó iratokig. A források összekapcsolása, a hiányok jelzése és az értelmezést segítő magyarázatok csökkenthetik a félreértéseket. Példámnál maradva azt kell mondjam, hogy Juliska néni jogosan kíváncsi a szomszédjára. A róla szóló állításokkal azonban addig juthat el felelősen, ameddig a megvizsgált bizonyítékok elviszik. És ha veszi az időt és energiát, hogy a név beírása után kapott adatokkal tovább vizsgálódik. Ha ezekből másoknak ártó együttműködés rajzolódik ki, azt ki kell mondania. Ha egyelőre csak a nyilvántartásba vétel állapítható meg, a továbbküldött üzenetben is ennyit indokolt majd állítani. Lássuk mihez is kezdünk majd egymással és a részleges információkkal a holnapi naptól. Tényleg a múlt feltárásához, a történelmi igazság megismeréséhez kezdünk hozzá közösen – ha ez esetenként fájdalmas is; vagy csak politikai sárdobálásra, személyes okok miatti lincselésre használjuk.
Felhasznált források
- Magyarország Országgyűlése: 2003. évi III. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról.
https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2003-3-00-00 - Magyarország Országgyűlése: 2026. évi LI. törvény az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról.
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2600051.TV - Magyarország Országgyűlése: 2026. évi LX. törvény a 2026. évi LI. törvény módosításáról.
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2600060.TV - Magyar Távirati Iroda: Novemberben nyilvánossá válnak az ügynökakták. 2026. szeptember 29.
https://mti.hu/hirek/2026/09/29/novemberben-nyilvanossa-valnak-az-ugynokaktak - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: A nyilvános „ügynökakták”. Videó, YouTube.
https://www.youtube.com/watch?v=Y7uA-Io82gw - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: Mágnesszalagok. Intézményi tájékoztató.
https://www.abtl.hu/magnesszalagok/ - Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: Fond- és állagjegyzék.
https://www.abtl.hu/files/dokumentumok/2023_fond_allag_jegyzek.pdf - Ungváry Krisztián: Három püspök, az állambiztonság és a diósgyőri lőtér… Videó, YouTube.
https://www.youtube.com/watch?v=UBtKfQC3bx8
Vélemény, hozzászólás?