Nem tudok lelkesedni… Már rég nem.

Egy izgalmas háttérbeszélgetésen vehettem részt, melyre az 1990. május 2-án megalakult — 1944. március 19-i német megszállását követő első szabadon választott — Országgyűlés kapcsán került sor. Azt hiszem, sokan voltak lelkesek akkoriban. Sokan hittek még. És talán nem is ok nélkül. Mert volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy a történelem nemcsak lezárul mögöttünk, hanem... Bővebben →

Az ügynökkérdés valódi tétje

A hír ismert. „A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat”. De valahogy nehezen tudom elképzelni. Pedig régen várunk rá sokan. És most nem is Ruff Bálint esetleges SZDSZ-s „kötődése” miatt, vagy Kapitány István édesapja esetleges aktákban való szereplése miatt olvasom hitetlenkedve a hírt. ( Arról meg már nem is beszélnék, hogy Vásárhelyi Mária legújabb bejegyzése – nekem... Bővebben →

Nincs jobb? Nincs bal? Csak magyar?

Az elmúlt két évben végig jelen volt ez a mondat: "Nincs jobb, nincs bal, csak magyar!" Hogy a mondatot megálmodó konkrétan mire is gondolt, nem tudom. Viszont egyre többször jön velem szemben az a megfejtés, mely szerint - most már a Tisza győzelmével- be kell látni, hogy nem kell ideológiai alapon pártoknak országot vezetni, hanem... Bővebben →

A demokrácia illúziója?

Elnézve a hazai és nemzetközi politikának nevezett „valamit”; egyre kevésbé tudok úgy tenni, mintha a folyton emlegetett „demokrácia” az lenne, aminek nevezni szeretjük. Nem a közélet iránti közöny mondatja ezt velem, hanem épp az ellenkezője: az a benyomás, hogy ami ma demokráciaként működik, sokszor inkább a legitimáció nyelve és a hatalom gyakorlásának technikája, mint a... Bővebben →

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑