(136 éve született Reményik Sándor) Reményik Sándor versei régóta kedvenceim közé tartoznak. Ha azt kellene megmondanom, mikortól, nem tudnék felelni. Talán egy felkérés kapcsán kellett az Eredj ha tudsz címűt elmondanom. Felkészüléskor megfogott, és nem eresztett. Ott maradt bennem mélyen. Aztán jött a többi. Az ember egy idő után már nem azért veszi elő a... Bővebben →
Június negyedikén minden évben „előkerül” a térkép. Előkerülnek a régi országhatárok, a városnevek, a vármegyék, az arányok, a számok. Ilyenkor újra elmondjuk, mekkora veszteség érte Magyarországot, mennyi ember került egyik napról a másikra határon túlra. Elmondjuk hogyan szakadtak szét családok, közösségek, sorsok. Ez rendben is van, ezt el is kell mondani. Nem azért, mert nem... Bővebben →
- Harminchat éve, ezen a napon kezdődött Marosvásárhely fekete márciusa Erdélyben 1990 tavaszán még sokan hitték, hogy a diktatúra bukásával együtt egy igazságosabb világ is megszülethet. De Marosvásárhelyen nagyon gyorsan kiderült, hogy a szabadság önmagában nem oltja ki a gyűlöletet. A Ceaușescu-korszak tudatos betelepítési politikája addigra alaposan átformálta a város etnikai arányait: míg 1977-ben a... Bővebben →
Ma, 28 éve annak, hogy Wass Albert a floridai Astorban végleg letette a tollat (és azt az örök belső készenlétet), amit mi, olvasói folyamatosan érzünk a mondatai mögött. Az azóta tartó csend viszont nem üres, hanem tele van hegyekkel, fenyőillattal, köddel, és azzal a különös erdélyi fénnyel, amit ő oly csodásan tudott odavarázsolni egy-egy mondat... Bővebben →
Választások idején, egyre többször jön szembe velem a határon túli magyarok voksolását megkérdőjelező, azt megtiltani áhító bejegyzések sora. Szomorú, hogy ez a kérdés is a pártpolitika mocsarába lett lerángatva, ahelyett, hogy a nemzeti minimumok közé tartozna. Aki ma elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát, az ne tegyen úgy, mintha ez ártatlan „választástechnikai aktus” vagy... Bővebben →
Remek könyvre akadtam a hetekben. Vannak témák, amiről mindenki úgy érzi, hogy „már mindent tud”, közben nem tudnak szabadulni a féligazságok, előítéletek és politikai szlogenek szorításából. Számomra ilyen a Lex Apponyi körüli vita és az a kérdés, hogyan lett az iskola és a nyelv a tárgyalt térségben identitásharcok eszköze. A könyv végére érve számomra egyértelmű:... Bővebben →
, Anders Noren fejlesztésében.
