Nem a kollektív mítosz lázad, hanem a liberális önkép repedezik

Válasz Atzél András Válasz Online felületén megjelent esszéjére Atzél András esszéjében nem óvatoskodik. Nyíltan vállalja, mire építi az egész érvelését. Szerinte a liberális demokráciák felemelkedése olyan folyamat része, amely „a világon mindenhol megvalósul”, „folyamatosan gyorsul”, „visszafordíthatatlan”, az illiberális kísérlet pedig csak „egy anomália”. Ez világos, nagy ívű tézis. És éppen ezért a vita igazi tárgya... Bővebben →

A történelem tényleg nem ért véget, csak a liberalizmus önbizalma

- avagy vitám a liberális demokrácia történelmi végpontjáról Korábban magát a demokráciát is félrevezető fogalomként próbáltam megvizsgálni: olyan szóként, amelyre a modern politika előszeretettel hivatkozik, miközben ritkán teljesíti be a saját ígéretét. A liberalizmussal kapcsolatban még erősebb bennem a gyanakvás, sőt az ösztönös idegenkedés is. Ezért a ‘liberális demokrácia’ kifejezést sem tudom magától értetődő politikai... Bővebben →

Az agresszió jutalma, vagy a politika természete?

Bár megint nem leszek “népszerű”, de számomra akkor is megmosolyogtató és érthetetlen az az álmeglepődés és felháborodás ami Trump ukrán-orosz konfliktus kapcsán felvetett 28 pontos béketervét övezi. Vagy tényleg ennyire elvesztettük a realitásérzékünk az elmúlt évtizedek alatt? Az elmúlt napokban a sajtó mindegy politikai földrengésként írta le Donald Trump adminisztrációjának 28 pontos béketervezetét az ukrajnai... Bővebben →

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑