Lehet manapság már nem divat, de én még most is szeretek Republic számokat hallgatni. Lehet nosztalgia. Koncertjükön egyszer voltam, még a kétezres évek környékén Keszthelyen. Örök emlék egy lassan letűnt korból, amelyben a zenét még hangszeren játszották, a szövegeket pedig emberek írták. Ahogy az évek és a generációk múlnak, egyre többen lesznek, akik soha nem... Bővebben →
Valószínűleg nem csak velem fordul elő, hogy csillagfényes éjszakákon, felnézve az égre hosszú percekig merengek azon; mekkora is az általunk ismerni vélt univerzum. Az ember sokat olvashat róla, egyre jobban elmélyítheti a tudását...de még így is mindig lenyűgözi az a hihetetlen méret és lépték, melyet szinte lehetetlenség felfogni, megérteni; és elképzelni is nehézkes. Ilyenkor valahogy... Bővebben →
"A múlt: valóság, de olyan, amelyen semmi, de semmi hatalmunk nincsen, amely felé egyetlen lépést sem tehetünk. "/Simone Weil/ Ismét egy kis túra; Káli-medence, Szentbékkálla, Gyulakeszi, Hegymagas, Gyepűkaján és Taliándörögd érintésével. Emberi-komédia ( Káli-medence, Kővágóörs)"Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült szoborcsoportjának alakjai a Kővágóörs melletti Kornyi-tó partján állnak, amik 1986 óta lakói a tájnak. Az emberszerű, 2-3 méteres figurák leginkább... Bővebben →
Nyergelj, fordulj! Egy mondat, amely talánhosszú évek múlva is ugyanazt jelenti: a hazafiságot, a magyaros virtust, a bátorságot, s egy nemzet összetartozását. Nyergelj, fordulj, ahogy mondta, Páger Antal, no meg Mécs Károly. A huszárok pedig lóra pattantak és indultak, hogy felvegyék a harcot az osztrákokkal. Csodálatos történelmi kor, és egy csodálatos film. A Kőszívű ember... Bővebben →
Márai Sándor életútja fordulatosabb és kalandosabb volt, mint sok más 20. századi magyar íróé. Kassán született 1900-ban Grosschmid Sándor néven. Már fiatalon élete meghatározó részévé vált a trauma, hiszen első emlékei között szerepelt, ahogy látta, hogy újszülött húga kiesett a dada kezéből és meghalt. Problémás és öntudatos gyermek lett belőle. Írói tehetsége hamar megmutatkozott, ám... Bővebben →
A Diplomácia, a Világrend, és az amerikai külpolitika korszakváltásáról szóló könyve után végre időm és lehetőségem nyílt újra Kissingert olvasni. Tudom sokan kicsit megbotránkoznak ezen; dacára a jó pár erkölcsileg és geopolitikailag is aggályos lépéseinek, csodálattal próbálom megismerni munkásságát. A világról és politikáról alkotott véleménye pedig sokszor mai napig időtálló. Talán ez annak is köszönhető,... Bővebben →
Bessenyei Ferenc (Hódmezővásárhely, 1919. február 10. – Lajosmizse, 2004. december 27.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Az Újságmúzeum így írt életéről. "1919. február 10-án látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. Sokáig ő volt a szülei egy szem gyermeke, az anyuka kedvence, aztán még négy fiútestvére született (Zoltán, Ottó, Dezső, István). Mivel jóval idősebb volt, az öccsei külön világot alkottak. A... Bővebben →
"A romok mindig arra szolgáltak, hogy perspektívába helyezzék a dolgokat, hogy jelzést küldjenek a természetnek az emberi világról, a történelemről, hogy jelezzék, az ember alkotásai mulandóak." Az idő kegyes volt, így egy rövid túrával egybekötött múltidézést tehettem, Aszófő-Dörgicse ( és Kisdörgicse)- Balatoncsicsó érintésével. Kövesdi templomrom (Aszófő)A feltárt kőfaragványok alapján 1260-1270 körül épült román stílusú templom... Bővebben →
A napokban kezembe került a Csendes beszélgetés című novella. Lassan Bukowski rajongó leszek. És megint mennyire időtálló: „...azt hiszi, hogy holnap reggel ki fog törni a forradalom. talán igen, talán nem. senki sem tudja. Mondtam neki, hogy a forradalmakkal az a baj, hogy BELÜLRŐL kifelé kell elkezdődniük, nem kívülről BEFELÉ. Ha kitörnek a zavargások, az... Bővebben →
Ma futottam bele ismét eme idézetbe: " Létem, ha végleg lemerült, ki imád tücsök hegedűt..." Elmosolyodtam. Hát persze. Nagy László. Akiről utcát neveztek el. Meg iskolát. No meg művelődési házakat. Ahelyett, hogy olvastuk volna amit írt. Kötelezővé is lett téve az iskolában. Nem ajánlották, nem csináltak kedvet (tisztelet a kivételeknek), hanem követelték. És igen, én... Bővebben →
, Anders Noren fejlesztésében.
Szubjektív vélemény 