A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor torzója, mely 1220–1234 között épült késő román és korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta nem építették újjá.
“A zsámbéki premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetség alapította (Smaragd nemzetségnek, később Zsámbéki családnak is nevezték őket) és 1403 után megszűntek itt birtokosok lenni. A legújabb régészeti kutatások szerint – amely a feltárt temető vércsoport vizsgálatán alapul – a francia eredetű népesség 1100 körül jelent meg a térségben, amely Könyves Kálmán, vagy fia II. István időszaka ( a régebbi feltételezések szerint III. Béla feleségével jöttek az Aynardok Magyarországra). Először egy kicsi, egyhajós templomot építettek, majd erre építették rá a prépostsági templomot, amely II. András és IV. Béla királyaink építkezésén dolgozó királyi műhely alkotása. Az 1234-es ninivei katalógus említi – Samboch néven – a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Az 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán – adományait erősítse meg.
1402-től a Marothi család lett a kegyura. A 15. században a kolostor leégett, ezt bizonyítja a több helyen megfigyelhető égésréteg. Egy pápai bizottság 1477-ben megállapította, hogy a zsámbéki premontrei prépostság szerzetesei hibájából elhanyagolt az épület. Ezért Mátyás király 1477-ben a pálosoknak adta a prépostságot, akik azt gótikus stílusban átépítették. Teljes átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.
1511-ben Besse-i Farkas Antal fia Ignác közjegyző előtt a premontreiek tiltakoznak amiatt, hogy a pálosok a premontrei Sambok-i [zsámbéki] monostort elfoglalták és jogtalanul lakják.
1541-ben Buda eleste után Zsámbék is a törökök kezébe került. A pálosok elhagyták a kolostort. A törökök az egykori várral együtt kolostort is erődítették. Zichy István hajdúival 1686-ban visszavette a törököktől a várat és a kolostort. 1689-ben Bernát fráter kérte a rendfőnök közbenjárását, hogy a katonákat tiltsák ki a kolostorból. Ezek szerint az épületegyüttes ekkor még ép lehetett.
1763-ban földrengés rázta meg a kolostort, templomot és a falut, amelynek ekkor már a Zichy grófok által betelepített sváb lakói voltak. A földrengéstől megrongálódott épületet a falusiak folyamatosan kőbányának használták és így került olyan állapotba, hogy Möller István 1889-es helyreállítása nélkül ma már alighanem csak alapfalai lennének.” (varlexikon.hu)
Szubjektív vélemény 
Hozzászólás