Balaton-felvidék ( 2.)

“A múlt: valóság, de olyan, amelyen semmi, de semmi hatalmunk nincsen, amely felé egyetlen lépést sem tehetünk. “/Simone Weil/ Ismét egy kis túra; Káli-medence, Szentbékkálla, Gyulakeszi, Hegymagas, Gyepűkaján és Taliándörögd érintésével.

Emberi-komédia ( Káli-medence, Kővágóörs)
“Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült szoborcsoportjának alakjai a Kővágóörs melletti Kornyi-tó partján állnak, amik 1986 óta lakói a tájnak. Az emberszerű, 2-3 méteres figurák leginkább valamilyen posztapokaliptikus őrszemekre emlékeztetnek, akik a domb tetejéről figyelik a Káli-medencét.”

Töttöskáli templomrom (Szentbékkálla)
“A Balaton-felvidék gyöngyszeme a varázslatos szépségű Káli medence. Nevét a honfoglaláskor itt megtelepedő Kál horkáról kapta, az összes település nevében megtalálható a vezér neve. A román stílusú templomot a XII-XIII. században építették, a középkori Töttöskál település temploma volt. 1296-ban említik először a falut, melyet királyi udvarnokok lakták. Töttöskál 1341-ben került királyi birtokból a veszprémi püspökség kezére és a középkorban azé is maradt. A törökök 1531-ben elpusztították a falut és a templomot is, de később újjáépítették. A templomban a XIX. század eiején még miséztek. 1876-ban már romokban hevert.”

“Egyhajós, keletelt egyenes szentélyű templomrom, a hajó nyugati oldalán bejárattal és kegyúri karzat pilléreinek és boltozatának nyomaival. A szentélyen dongaboltozat van, a diadalív csúcsos, a templom déli oldalán keskeny csúcsíves ablak. Anyaga terméskő.” (forrás:varlexikon.hu)

…volt egyszer egy Ify-kápolna (Szent György-hegy)
“A keszthelyi születésű Ify Lajost 1917-ben szentelték pappá. A teológia mellett zenei képzést is kapott, az orgonák és harmóniumok szerelmese lett- utóbbiaknak a Szent György-hegyen külön szobát szentelt, az általaépített harmóniumok vázaiból néhány még most is látható a romok között. Fonyódra kerülve megszervezte a helyi plébániát, elintézte, hogy a templomnak legyen orgonája, harangja, és ezen kívül hozzá fűződik több más egyházközség megszervezése, kápolnák építése és egy iskola létrehozása is. A második világháborúban zsidókat és elveikért üldözött gondolkodókat bújtató Ify-t a kommunista rendszerben békepapnak akarták beszervezni (a békepapok, vagyis a katolikus egyház egységének megbontását célzó békemozgalom egyházi tagjai vállalták az együttműködést az állammal), Ify azonban ellenállt. Mielőtt a fonyódi plébánia éléről elmozdították volna, inkább önként a visszavonulást választotta. ” (képek: We Love Balaton , balatoniromok.blogspot.com )

“Egy darabig a premontreiek dél-balatoni rendházában húzta meg magát, de miután a szerzetesrendet feloszlatták és a rendházat bezáratták, a Szent György-hegyre vonult vissza.  Mindig úgy képzelte, hogy idős korában visszavonul. De még csak 55 éves volt, amikor a hegyre költözött. agáról a helyről több ismertetés is fennmaradt. Az Eremos feliratú házban Ify házvezetőnője élt, a Názáretben voltak a vendégszobák és egy barkácsműhely. Az Animálban éltek a házi- és haszonállatok (baromfi, disznó), a Nektár pedig nyári lakként funkcio­nált, amelynek falát versek, érdekes feljegyzések, oklevelek díszítették. Maga a főépület kápolnaként és téli lakként szolgált.”

“A feljegyzések nagy része említi még Ify tudományos érdeklődését, különféle magángyűjteményeit (régi pénzek, könyvek, ereklyék, kőzetek) és természetesen azt, hogy a hegyen is harmóniumkészítéssel és órajavítással foglalkozott. Ify Lajos az Emmaus-kápolna kertjében alussza örök álmát, a mellette lévő nyughelyeken egykori házvezetőnői, Luka Anna és Kozma Jánosné sírjai találhatók. Ify Lajos egykori legendás hajléka mára már az enyészeté, ikonikus tornya ledőlt, az épületegyüttes folyamatosan pusztul. Ottjártunkkor szinte teljesen összedőlve találtuk.” ( Alább egy régebben a helyszínen készített videó.)

Nagykeszi templomrom (Gyepükaján)
“A magyar honfoglaló Keszi törzsnévből képzett Nagykeszi falut oklevélben 1230-ban említik először. A Balaton északi partján több település is őrzi a törzs nevét, pl. Gyulakeszi, Papkeszi. Egy 1346-ban keltezett oklevél alapján arra következtettek, hogy a templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve. Nagykeszi falu 1421-ben, 1424-ben, 1441-ben, 1458-ban és 1474-ben Szentkirálykeszi (Zenthkiralkezy) néven fordul elő, s a 16. századi adóösszeírásokban is így említik. A falu a környék többi településéhez hasonlóan a török pusztításnak esett áldozatul. 1588-ban és 1594-ben újból említik, ez részbeni visszatelepülésre utal. Valószínűsíthető, hogy a 15 éves háború alatt újra elpusztult, mert többé nem említik az összeírások.”

“A templom a 13. század második negyedében épülhetett, talán a tatárjárás után. Későbbi gótikus átépítésnek nincs nyoma. A templom keletelt tájolású, egyenes szentélyzáródású. Nyugati homlokzatának északi része elé háromemeletes tornyot emeltek, nagyjából a templom építésével egyidőben.”

“A templom a magyar kegyúri karzatos templomok csoportjába tartozik. Tornya védelmi jellegű, földszintje ablaktalan, a felsőbb emeleteken lőrés-ablakokkal látták el. Védelmi jellegére mutat az is, hogy a hajó és a torony közötti átjárás a földszinten hiányzott. A toronyba a kegyúri karzatról, az első emeletről lehetett bejutni. A karzatra a hajóból falépcső vezethetett. A torony földszintjének gerendás, első és második emeletének dongaboltozatos födéme volt. Az egyenes záródású szentény hossza 3,1 m, szélessége 2,8 m. A hajó hoszszúsága 5,1 m, szélessége 4,5 m. A hajónak D felé három rézsűs ablaka volt. A torony a fő tengelytől északabbra tolódott, a bejárat így kerülhetett ugyancsak a Ny-i oldalra. A templom megközelítően kör alakú körítőfalának nyomai ma is jól kivehetők. Átmérője kb. 30 m.” (Török László)

Szent András templomrom (Taliándörögd)
“A templomot Szent András tiszteletére a XIV. század elején élt Dörögdi Miklós egri püspök és rokonainak ősei építették. 1339 előtt a püspök átépíttette kora-gótikus stílusban. A templomot és környező településeket, Alsó- és Felső-Dörögdöt, a Balaton-Felvidék nagy részével együtt 1548-ban pusztították el a törökök. A török pusztítást tovább tetézte a romos templom 1840-es felrobbantása, hogy építőanyagot nyerjenek az uradalmi magtárhoz. 1880 körül Ádám Iván végeztetett kisebb ásatást a rom területén.”

“Csak keletelt, egyenes záródású szentélye és az ehhez délről csatlakozó négyzetes sekrestyéje ismert, gótikusan átépített formában. A sekrestye templom felőli, északnyugati sarkában csigalépcső vezetett a szentély boltozata feletti kápolnába. A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte, a sekrestye boltozatának bordái pedig magasan, a falsarkokra támaszkodtak. A szentély keleti végén magas és keskeny koragótikus ablak van, hasonlókat, de kisebb méretűeket találunk a sekrestye keleti és déli oldalán is, az utóbbinak csak a fele maradt meg. — Románkori formáját nem ismerjük.”

Szent Donát-kápolna (Csobánc lábánál)
“A műemléki védettségű, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású Szent Donát-kápolnát egy korábban itt álló épület helyén emelték 1830 körül. A szőlőhegyi kápolnákat gyakran Szent Donát, a 4. században élt püspök kegyelmébe ajánlották, a legenda szerint ugyanis ő megvédi a termést a természeti károktól, különösen a villámcsapástól és jégesőtől.A kápolna környékéről páratlanul szép kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire: a nem is olyan távolban emelkedő Gulács és Tóti jellegzetes kúpjaira, valamint a Badacsony és a Szent György-hegy lapos platóira. Köztük szinte eltörpül a szigligeti Vár-hegy. Ha szemben állunk a kápolnával, a Csobánc várrommal díszített platójára nézhetünk fel, egyedi hátteret adva az épületnek.A műemlék mögött egy igazi különlegességet találunk: egy jó vizű, kb. 26 méter mély kerekes kutat, amelyből pótolhatjuk vízkészletünket. Tavasszal vidám színben pompázik az épület mögött virágzó mandulafa.”

“A romnak van szépsége. Tetőtlen falak, merész oszlopok, düledék kövek, mohos üregek, egykori ajtók és ablakok óriás nyílásai, vihar süvöltése a nyílásokon, forgószél tánca a falromok között, vércsebagoly a falak odúiban, vadvirágok hervadt bokrai az ormokon. Mindenütt az elmúlás, és mégis élet mindenütt. Emlékek a múltról, szájról szájra szálló hagyományok az embereknél….”(Eötvös Károlynak Utazás a Balaton körül részlet) 

Forássok: varlexikon.hu , termeszetjaro.hu, balatoniromok.blogspot.com