„Az igazat mondd, ne csak a valódit”- istenkeresés a 20. századi magyar lírában (Reflexió Eperjes Károly estjére)

„A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.” (Latinovits Zoltán) Van egy mondat, amely úgy hatol belénk, hogy utána már nem egyszerűen „idézet” marad, hanem mérce. Az ’Az igazat mondd, ne csak... Bővebben →

“Kiterítenek úgyis”?

Vannak filmek, amiket érdemes időnként újranézni. Így vagyok az Ötödik pecsét című filmmel is. Tegnap egy véletlen folytán botlottam bele és néztem újra. Minden percében, színészi alakításában, rendezésében utánozhatatlan. A filmet szinte tényleg felesleges dicsérni, mert egyben van, zseniális és ami talán szomorú, hogy kortalan. Mert a történelem órája körbe jár. A nyilas uralom elmúlt.... Bővebben →

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑