„Az igazat mondd, ne csak a valódit”- istenkeresés a 20. századi magyar lírában (Reflexió Eperjes Károly estjére)

„A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.” (Latinovits Zoltán) Van egy mondat, amely úgy hatol belénk, hogy utána már nem egyszerűen „idézet” marad, hanem mérce. Az ’Az igazat mondd, ne csak... Bővebben →

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑