Kategória: könyv

“Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.” (József Attila)

Tegnap egy tartalmas beszélgetésen vettem részt, amelynek apropója a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, valamint Mező Gábor: Kiterítenek úgyis című könyvének bemutatója volt. A kötet érzékletesen rajzolja meg József Attila környezetének politikai és családi hátterét, és azt is, milyen módszerekkel próbálták különféle mozgalmi körök magukhoz kötni őt. Erősen megjelenik benne a „gyökértelenség”: a széteső sorsok, a társadalmi... Bővebben →

0

Alkonyfényben

Egy korszak önvizsgálata Spengler tükrében, avagy a Nyugat alkonya(?) Mivel az idealizmus bizonyos szempontból nem áll messze tőlem, nem meglepő, hogy Oswald Spengler történetfilozófiai nézetei már régebben meggyőztek. A napokban újra elővettem egyik kedvencem tőle; mert az európai (tágabban értelmezendő nyugati ) világ eseményei véleményem szerint beilleszkednek filozófiai felfogásába, sőt általuk könyebben is értelmezhetőek. Van... Bővebben →

0

Wass Albert emlékére

Ma, 28 éve annak, hogy Wass Albert a floridai Astorban végleg letette a tollat (és azt az örök belső készenlétet), amit mi, olvasói folyamatosan érzünk a mondatai mögött. Az azóta tartó csend viszont nem üres, hanem tele van hegyekkel, fenyőillattal, köddel, és azzal a különös erdélyi fénnyel, amit ő oly csodásan tudott odavarázsolni egy-egy mondat... Bővebben →

0

‘Nagy-Románia a tantermekben’

Remek könyvre akadtam a hetekben. Vannak témák, amiről mindenki úgy érzi, hogy „már mindent tud”, közben nem tudnak szabadulni a féligazságok, előítéletek és politikai szlogenek szorításából. Számomra ilyen a Lex Apponyi körüli vita és az a kérdés, hogyan lett az iskola és a nyelv a tárgyalt térségben identitásharcok eszköze. A könyv végére érve számomra egyértelmű:... Bővebben →

0

Isten tényleg “halott”?

Habár Heidegger közelebb áll hozzám mint Nietzsche, adok még egy esélyt magamnak. Talán Zarathustra segíthet, hogy érteni vélhessem. Vajon megismerhető e az emberfölötti ember akit hirdetett, akit szembe állított a csordával, a "tömeg-emberekkel"? Mert az a tény, hogy napról napra mind sűrűbben találkozunk nietzschei elemekkel korunk gondolkodásában, arra kell, hogy kényszerítsen minket, hogy szemébe nézzünk... Bővebben →

0

111 éve született Bohumil Hrabal

A mai esős délután alkalmas volt újranézni a Jiří Menzel rendezésében készült Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmet. Az apropó, hogy 111 éve született a film alapjául szolgáló művet szerző, a sör ízű és rakoncátlan dialektikájáról híres Bohumil Hrabal. Persze a név hallatán sokan már sorolják is: Őfelsége pincére voltam, Sörgyári capriccio, Búvópatakok. Míg a film... Bővebben →

0

Aki karddal kelt és tollal feküdt

180. március 17-én hunyt el Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, született Marcus Annius Catillius Severus; akit többnyire Marcus Aurelius császárként nevezünk. Machiavelli szerint az "öt jó császár" közül az utolsó, ő a "római béke" időszakának utolsó császára is, a viszonylagos stabilitás időszakának utolsó császára, amely még Augustus uralkodása alatt kezdődött. Uralkodását katonai konfliktusok jellemezték. Keleten a Római Birodalom sikeresen... Bővebben →

0

35 éve “ment el” Márai Sándor

Márai Sándor életútja fordulatosabb és kalandosabb volt, mint sok más 20. századi magyar íróé. Kassán született 1900-ban Grosschmid Sándor néven. Már fiatalon élete meghatározó részévé vált a trauma, hiszen első emlékei között szerepelt, ahogy látta, hogy újszülött húga kiesett a dada kezéből és meghalt. Problémás és öntudatos gyermek lett belőle. Írói tehetsége hamar megmutatkozott, ám... Bővebben →

0

Egy kis Kissinger….

A Diplomácia, a Világrend, és az amerikai külpolitika korszakváltásáról szóló könyve után végre időm és lehetőségem nyílt újra Kissingert olvasni. Tudom sokan kicsit megbotránkoznak ezen; dacára a jó pár erkölcsileg és geopolitikailag is aggályos lépéseinek, csodálattal próbálom megismerni munkásságát. A világról és politikáról alkotott véleménye pedig sokszor mai napig időtálló. Talán ez annak is köszönhető,... Bővebben →

0

Időtálló…

A napokban kezembe került a Csendes beszélgetés című novella. Lassan Bukowski rajongó leszek. És megint mennyire időtálló: „...azt hiszi, hogy holnap reggel ki fog törni a forradalom. talán igen, talán nem. senki sem tudja. Mondtam neki, hogy a forradalmakkal az a baj, hogy BELÜLRŐL kifelé kell elkezdődniük, nem kívülről BEFELÉ. Ha kitörnek a zavargások, az... Bővebben →

0

Create a website or blog at WordPress.com , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑