Nyílt levél Erdei Krisztiánnak!

Olvasom Erdei Krisztián ( a Kúria sajtófőnökének) reakció levelét, és értetlenül állok a sorok előtt.

Nyílt levél Erdei Krisztiánnak!

Olvastam a Pestisrácok.hu cikke kapcsán küldött levelét, melynek stílusát bírálni nem kívánom, gondolom a hosszú évek jogászi és bírói körökben eltöltött ideje ivódott kommunikációjába. Érveit és sorait értem, bár nem tudok egyet érteni vele. Első olvasatra szerecsenmosdatásnak tűnik, és eme rövid, kioktató hangvételű megnyilvánulása nem segít, a közvélemény nagy részében kialakult bírókkal és a bírói testülettel szembeni negatív megítélés javításában.

A bírói narratívából a bíróság fedhetetlenségével, döntéseik megkérdőjelezhetősége olvasható ki. Miért is kell azt az érzést erősíteni, hogy ők mindenek felett állnak? Legalábbis addig nem eme narratívát kell erősíteni, míg dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. Korruptnak tűnő bírók, velük a véletlenek folytán összejátszónak tűnő ügyvédek…és többségük balliberális érzelemvilággal. Véletlen? Véleményem szerint a jogszolgáltatás és igazság-szolgáltatás nem igen jár nálunk kéz a kézben. És ki kell mondani, a társadalom véleménye nem jelenik meg a bírói ítéletekben! Elég csak Szögi tanár úr, vagy M.Cosma esetére gondolni, vagy a kútba dobott kislány esete, Szilágyi István halála,Vörös-iszap ügy…Borzolta a kedélyeket, de hörögtek is a jog körül sertepertélő, abból hasznot húzók-na nehogy már megkérdőjelezze valaki is a bírói munkát! Itt az idő megkérdőjelezni. És ezt a megkérdőjelezést nem nekünk kellene megtenni, hanem Önöknek! És nem csak ezekben az esetekben. Nem csak a Szeviép ügyben! Itt az idő. Mert egyre inkább megkérdőjeleződik a bírókba vetett bizalom – ha volt egyáltalán ilyen, és nem csak arról beszélünk, hogy az ő munkájuk a háttrében, ködbe veszve, és nem a nyilvánosság előtt folyt!

Véleményem szerint a nyilvánosságnak kellene az egyik legfontosabb garanciának lennie az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban: és egyik elemeként megoldani, hogy anonim módon ne lehessen bírói ítéleteket hozni. Sokan írták már meg, hogy első fokon éppen azért dönt egyes bíró, mert egyáltalán nem biztos, hogy az ő döntése lesz a végleges, viszont akik esetleges fellebbezés folytán a végleges döntést hozzák, testületileg többségi elven döntenek, eltakarva az egyéni részvételt a döntés kialakításában. Vélelmezhetően ezzel védi az eljárási törvény a döntést meghozókat a döntésért a nyilvánosság előtt viselt “egyéni felelősség”-et illetően. Egyebekben a bíró személyét munkája miatt a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megkonstruálásával az állam védi. Viszont tény, hogy az igazságszolgáltatás körül kialakult hitelességi deficit miatt Önnek és a bírói karnak sem az újságírókra kellene haragudnia. Véleményem szerint el kellene gondolkodni az elmúlt évek a közvélemény megbotránkozását okozó bírói ítéletek kapcsán; egyszer és mindenkorra a hitelesség visszanyerése céljából önvizsgálatot tartani. A jogszolgáltatás csak az igazságszolgáltatással karöltve, a társadalmi vélemény ítéletekben való megmutatkozásával együtt képzelhető el.

Remélhetőleg a törvényalkotó (és itt Dr. Varga Judit közbenjárására is apellálok) már a törvényalkotás szakaszában figyelembe kellene, hogy vegye; „hogy a bíráknak, bíróságoknak ne lehessen lehetőségük egy jogra hivatkozva, a jogot megalkotó társadalom igazságérzetével ellentétes döntést hozni! Ellenkező esetben, magukat levédve, mindig a hazai vagy nemzetközi jognak kívánnak megfelelni és nem az igazságnak!” De megfontolandó lenne, hogy leváltható, választható bírók kellenének, vagy esküdtszék. Sajnos ezek nélkül az ítélkezés el tud szakadni (és az elmúlt évek példái jól mutatják, el is szakadt) a társadalomtól. Sajnos olybá tűnik, lehetővé vált a bíróságok „kisajátítása” .Demokráciadeficit van mindenütt a magyar és európai bíróságokon is.

Tisztelt Erdei Krisztián!
Amikor a igazságszolgáltatás ilyen( már pár példát említettünk)” bűncselekmény szerű ítéleteket” (sic) hoz, az egész rendszer és társadalom bukása kezdődik el. Ha a bírói kar teljesen elveszíti hitelét az komoly társadalmi hatásokkal járhat. Az emberek igazságérzete ugyanis tiltakozik az eredeti cikkben is jegyzett ítész véleményem szerinti „ámokfutása” ellen.

Javaslom megfontolásra, hogy a társadalomnak joga van ahhoz, hogy a közfelháborodást okozó, a nép igazságérzetét súlyosan sértő ítéleteket hozó bírák nevét megismerje, sőt megismerhesse annak a nevét is, aki az ügyet a bíróra kiszignálta. Hiszen az az illető is felelős a társadalmat ért sérelemért!

Azon mondatát pedig, mely így szólt idézem: „ Azért a meghatározott személyre irányított indulatért és esetleges következményeiért, amelyet az írás a kommentekből kitűnően kiváltott, a teljes felelősség a hírportált terheli- egyszerű állampolgárként visszautasítom és felháborítónak tartom.

A bíróságok kapcsán kialakult hitelvesztésért, és az Ön által felsorolt következményekért első ízben Önöket a Kúriát és a társadalmi többség elutasítottságot eredményező ítéletek meghozóit, és az azokat vizsgálni nem kívánó személyeket terheli a felelősség!

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy véleményét, a Kúria véleményét kérjem, az alábbi kérdések megválaszolásával, mely azért is fontos lenne, mert az eddigi megnyilatkozásaik nem tisztázták őket:
Sikerült-e már tisztázni az eddig nem túl precízen, hibásan definiált fogalmat :”szegregáció”?
Sikerült-e a megkülönböztetés tenni a hátrányt okozó szegregáció és a felzárkóztató oktatás között?
Nem látja-e különösnek, hogy olyanok is kapnak kártérítést, akik az oktatást annak eredeti rendjében vagy/és a felkínált módon sem kívánták igénybe venni?
Nem sért-e erkölcsöt, etikát, jogszabályt azok kártérítése, akik a tanítás rendjét, a tanárokat, az osztálytársakat inzultálták?
Belefér-e azokat hátrányos helyzetbe hozni (Gyöngyöspata Önkormányzata és lakossága) akiket az ítélet lehetetlenné tesz?
Találkozik-e az ítélet azzal a hasznos gyakorlattal, mely szerint :”jobb halászhálót adni a szükséget szenvedő kezébe, mint halat”, mivel a kapott pénz minden múltbeli tapasztalat és szociológiai tanulmány szerint nem fogja elérni a kívánt hatást (kivéve az uzsorakölcsönzők és az ügyvédek számára).
Szándéka lehet-e egy ilyen ítéletnek a negatív hatású precedens megteremtése, ami már az egész társadalomra nézve káros és mégsem hozza a kívánt felzárkóztatást?

Kérdésem és több az ügy iránt érdeklődő kérdése is bár jogi végzettséggel nem rendelkezem: a “kártérítés” iránti -keresetet még a polgári perrend-tartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) szerint folytatták e le? Ha igen ott az szerepel:
5. § (1) bekezdés: ” A bíróság – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el…..
(3) bekezdés: A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.”

Azaz a nyilvánosan kihirdetett határozatban benne foglaltatik az eljáró bíróság igen mélyen tisztelt valamennyi tagja, annak a tanácsnak elnöke, amelyik fel kell, hogy vállalja a döntését. Vagy ebben tévednénk?

Végezetül pedig, a SZEVIÉP kapcsán milyen vizsgálatot folytattak le, az milyen eredménnyel zárult. Az esettel kapcsolatban felmerülő bírák kapcsán mi nyert bizonyosságot, és velük szemben szükséges volt-e jogi lépések megtétele?

Tisztelt Erdei Krisztián!
Rövid válasza eme sorokat váltotta ki. Sajnálom, ha nem ugyanúgy látjuk a helyzetet. Véleményem magánvélemény, de az internet világában körültekintve nem egyedüliként látom elkeserítőnek a Kúria a bírói döntések kapcsán megfogalmazott társadalmi kritikákkal kapcsolatos megnyilvánulásait. Reményeim szerint nem kioktató és arrogáns válasz érkezik. Talán elindul valami megtisztulás a Kúria kapcsán is, hogy végre a jogszolgáltatás és igazságszolgáltatás a társadalmi igényekkel együtt járhasson. Azt hiszem ebben a felelősség első körben Önöket terheli.

Maradok tisztelettel!

U.i.:”Ha az igazság az utadban áll, ez azt jelenti, hogy rossz úton jársz. (Josh Billings)”

(A levelet kiváltó cikk alább. Nyitó kép: PestiSrácok.hu)

https://pestisracok.hu/nagyon-nem-tetszik-a-kurianak-hogy-megirtuk-a-gyongyospatai-ugy-birajanak-a-nevet-ime-a-valaszunk/?fbclid=IwAR1-LP5Vhwmu9axvhwK5gsm9kIUgOrepKyqB_SelJPu5c7EGVzFSiycBzac

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s